- Épp a múlt héten beszélgettünk arról, hogy a csapat nehezen viseli a pressziót, és sajnos ezt a Fradi elleni első 8 percben láttuk is.
- Ez a csapat nem tud presszing alatt játszani, ezt továbbra is fenntartom, mindegy, hogy a presszing a bíróktól, vagy az ellenféltől jön. A Ferencváros érezte, hogy otthon van, agresszív volt, kinyitotta a falát, és aki arra járt, annak adott egy nyakast. Sajnos a játékosaim többsége többet volt a hátán, mint a talpán, de ez célra vezető taktika volt a Fradi részéről, mert elbizonytalanodtunk, ráadásul egy-két játékosom kritikán aluli teljesítményt nyújtott, ziccerek tömegeit hibázta, és ez elég is volt ahhoz, hogy a Fradi negyed óra alatt olyan magabiztossá váljon, ami el is döntötte a mérkőzést.
- Az első félidő közepén látszott, hogy nem csapatként, hanem mindenki egyénileg próbálja megoldani az aktuális szituációt, és ez nem egyszer oda vezetett, hogy kettős sáncból lőtték bele 9-ről a labdát, amivel aztán gyorsan megszaladt a Fradi.
- Ahogy már korábban is említettem, egy csapat nem két és fél, három hónap alatt alakul ki, a mienk sem alakult ki ennyi idő alatt. Aki hagy bennünket játszani, aki hagy minket gondolkodni – lassabban gondolkodunk, mint az átlag, azért azt hozzáteszem – az ellen jó teljesítményre vagyunk képesek. Aki viszont nem engedi, hogy a saját tempónkban játsszunk, hanem rákényszerít egy másik tempóra, az ellen jó pár játékosom már nem bírja. Ebben a tempóban ugyanis már nem tudnak gondolkodni, és próbálnak megszabadulni a felelősségtől, és ezért van az, hogy nem veszik észre, hogy hármas sánc van előttük, miközben ketten ziccerben vannak, ezért van az, hogy inkább belelő, minthogy türelmesen kijátssza a játékot. Ilyen rövid idő alatt nem látja át azt a szituációt, amikor döntési lehetőség van a kezében, és ezt lehetett látni a Fradi pályán, ennek csodálatos példája volt a Fradi meccs.
- Úgy láttam, hogy valamiért most a húzóembereknek sem ment, akik máskor biztos kezűek szoktak lenni, értem itt Kapát vagy Kotormánt, akinek három átlövésből most csak egy sikerült. Most mintha ők is formán kívül lennének.
- Azt tudom, hogy a Mezőkövesd elleni meccs Kapát személy szerint padlóra küldte, amiért a végén ő hibázott, nem is egyszer, sajnos. Attilának, illetve a játékosok többségének úgy tűnik, hogy hosszú volt ez a három hetes szünet, kiestünk a ritmusból, nem találunk vissza, és nem tudtuk átmenteni a formánkat. Mayo az ominózus sérülése miatt szintén kihagyott jópár edzést, ennek ellenére próbáltam játszatni abból a megfontolásból, hogy első alkalommal általában a játékosok jól játszanak, mikor visszatérnek, ez azonban rossz döntésnek bizonyult. Emellett azonban továbbra is fenntartom azon véleményemet, hogy a Fradi aznap este egy nagyon-nagyon komoly védekezést mutatott be, ami ellen csak egy jobb formában levő, gyorsabban gondolkodó, olyan átlövőkkel rendelkező csapat tudott volna nehézséget okozni, aki 10 méterről is képes gólt szerezni. Aki odament abba a falba birkózni, az vesztésre volt ítélve. A Kecskemét elleni meccs is azért lett döntetlen, mert Szabó Peti 11-12 méterről lőtt tizenvalahány gólt. Nekem sajnos nem volt ilyen játékosom aznap a pályán.
- Azt még a meccs előtt láttam, hogy gyakoroltátok a Kelecsevics elleni védekezést, és sikerült is őt 4 gólon tartani. Viszont azzal, hogy belépett a szélső a védekezésbe, megnyílt a szél, és onnan viszont kaptunk 8 gólt.
- Hát sajnos nem csak onnan kaptunk, hanem onnan, hogy a támadójátékunk gyatra volt. Ha kiszámolod, olyan 10 lerohanás gólt kaptunk, amiből legalább négyet a balszélső fejezett be. Igen, megpróbáltuk tartani Kelecsevicset, megpróbáltunk zártak maradni a beállósnál, ezek a dolgok be is jöttek, de mégegyszer mondom, ezt a meccset nem a védekezésünkkel, hanem a támadásunkkal vesztettük el. Gyönge vigasz, hogy a második félidőt már meg tudtuk nyerni. Bár a védekezésben is voltak hibáink, de ez a meccs a támadójátékunkon ment el, mert lekontráztak bennünket, könnyű gólokat lőttek, és mi a kínálkozó lehetőségeinket, amelyek akár helyzetben, akár ziccerben, akár hétméteresben megvoltak, gyöngén használtuk ki. Amibe csak az fáj, hogy megbeszéltük, hogy mit kellene csinálni, hova kellene lőni, a Perót ismerjük, ennek ellenére volt, aki következetesen ugyanazt lőtte, és így akár 4 gólt is kihagyott. Ezen kell változtatni. Szerintem ez a pofon jókor jött, nem tudom, hogy hogyan tudjuk feldolgozni, de bízom benne, hogy sikerül, és ha önmagunkba nézünk, és szembe tudnánk nézni a hibáinkkal, és azt a kevés erényünket, ami van, próbálnánk erőltetni a meccseken, akkor még mindig azt mondom, hogy van reális esélyünk. Ha ez nem így jön össze, akkor el fogunk bukni.
- Pénteken mentek Debrecenbe játszani, és bár két vesztes mérkőzésen vannak túl, tudjuk, hogy otthon veszélyesek lehetnek.
- A Debrecen az egy Janus arcú csapat, van két lövőjük, akiknek a teljesítménye meghatározza a játékukat. Ha ez a két lövő rossz napot fog ki, akkor nagyon megverik őket, ha viszont jót, mint például a Csurgó ellen, akkor akár 6 góllal is képesek nyerni. Ennek a meccsnek pont ez a nehézsége, ráadásul egy kapussal állunk ki, de bízom benne, hogy Jani megoldja ezt a feladatot. De nekünk egyértelműen a védekezéssel szemben, a lövőkkel szemben agresszívan, keményen kell fellépnünk. A gyorsan futó, induló szélsőivel, akik komoly teljesítményre képesek, vissza kell tudnunk érni, elől támadásban pedig nekünk kell taktikusabbnak lenni. Ez a meccs sorsdöntő a számunkra, ezt szerintem mindnyájan átérezzük. Ha ezt a meccset nem hozzuk, akkor nincs miről beszélgetni. Ha hozzuk, akkor él tovább a remény. Én maximálisan hiszek benne, hogy ezt a meccset megnyerjük.
- Köszönöm a beszélgetést.
Legjobb Védekező Játékos on Facebook
Szerző: Szabó Gergely
